Árpád Népe Tiszaalpári Egyesület

A nemzeti park még tavaly novemberben kezdeményezte, hogy a már meglévő alpári halászati vízterülethez további részeket csatoljanak, így például a Nagy-tó néven ismert, jelenleg elmocsarasodott területet. A holtág és a Nagy-tó között földút húzódik, összeköttetést egy csatorna teremt közöttük, amely azonban egy zsilippel le van zárva.

– A történeti térképek tanúsága szerint az alpári Nagy-tó és a tiszaalpári holtág egykor egységes vízterületet alkotott. A Nagy-tó biztosította a halak számára a megfelelő ívóhelyet, a holtág pedig a száraz időszakban a túlélést. A kérelemben szereplő részek évek óta vízzel borítottak, körülbelül egy méter átlag vízmélységű édesvízi mocsarak. A nyári gát felrobbantása miatt a terület minden évben jelentős vízutánpótlást kap, így megfelelő ívóhely lehet az itt élő őshonos halak számára. A halászati vízterületté nyilvánítás teszi legálissá az alacsony vízállás idején történő esetleges ivadékmentést, továbbá kutatási célú halászattal a halfauna változásának nyomon követését, különös tekintettel a fokozottan védett lápi pócra. Itt halászati tevékenység a későbbiek során nem folyhatna, csak természetes halbölcsőként szolgálna – indokolta lapunknak kérelmüket dr. Magyar Gábor, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi igazgatóhelyettese.

A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a KNP kérelmét jóváhagyta, ám a döntés ellen Tiszaalpár és Tiszasas önkormányzata közösen, illetve a halászati tulajdonosi közösség is fellebbezett (a halászati törvény szerint a természetes vizeken, ahol több tulajdonos van, ilyen közös halászati képviseletet kell létrehozni). A két falu amiatt aggódik: ha jogerős lesz a halászati jog kiterjesztése, akkor teljesen átalakulnak a Holt-Tisza tulajdonviszonyai. Eddig Tiszaalpárnak 55 hektár (40 százalék) vízfelülete volt, Tiszasasnak 32 hektár (23 százalék), a magyar államnak pedig 51 hektár (37 százalék). Ha viszont nyolcvan hektárral bővül a KNP területe, akkor az állami tulajdoni rész 60 százalék fölé emelkedik. Ez pedig az alpáriak és a tiszasasiak szerint azt jelenti, hogy a két önkormányzat innentől nem szólhat bele, hogy a tavon milyen tevékenységet folytatnak.

– A helybéliek kisemmizésére törekednek, örökre elvesztjük a holtág feletti befolyásunkat, nem lesz beleszólásunk a halászatba – többek között ilyen elkeseredett mondat is elhangzott a tiszaalpári képviselő-testület keddre összehívott rendkívüli ülésén. A közgyűlés azért vált hirtelen aktuálissá, mert sürgősen lépnie kellett a két érintett önkormányzatnak az ügyben. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága ugyanis helyben hagyta az eredeti határozatot, magyarán: nem adott helyt a fellebbezésüknek. Megállapították: mivel a szóban forgó területek jellegük megváltoztatása nélkül alkalmasak arra, hogy biztosítsák egy hal életfeltételeit, így jogszerűen csatolták őket a Holt-Tiszához. A két polgármester, Vancsura István (Tiszaalpár) és Gyói Gábor (Tiszasas) egyetértett: a tóval kapcsolatban az önkormányzatok elvesztik érdekérvényesítő képességüket, ha a változás életbe lép. Vancsura István azt hangsúlyozta: vagyoni pert is indíthatnak, hiszen korábban bérbe adott vagyontárgyuk teljesen megváltozik és elértéktelenedik.

A másik problémát az alpáriaknak az jelenti, hogy négy éve – még az előző ciklusban – a holtág bérleti jogát 15 évre odaadták a Bács-Hosznak (Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége). Vancsura István szerint a korábbi testület ezzel a döntésével „eléggé el nem ítélhető módon elherdálta” a Holt-Tiszát, hiszen a Bács-Hosz mindössze évi 70 ezer forint körüli összeget fizet a tulajdonosi közösségnek – miközben a polgármester szerint a tóból évente több mint húszmillió forint bevétele származhat (igaz, hogy a szövetség annak idején magára vállalta egy 8 millió forintos perköltség kifizetését).

  Életkép a holtágról. Vita van az önkormányzatok és a nemzeti park között.

A két önkormányzat mindenesetre úgy döntött: jogszabálysértésre hivatkozva a határozat felülvizsgálatát kérik a megyei bíróságtól. 

Magyar Gábor kijelentette: nincs tudomásuk arról, hogy kérelmük jogos érdeket sértett volna, és sajnálattal veszik, ha valamely csoportérdek szempontjából kedvezőtlen az ügyben hozott határozat.

Forrás: BAON.hu

Az önkormányzatokat " kisemmiző határozat " Itt (figyeld az aláírásokat)

A fellebezést elutasító határozat: Itt

Egy korábbi "szakhatósági és nemzeti parkos" határozat: Itt            

A hivatkozott törvények kivonata: Itt

Kérdések:

A rendelet hivatkozások rendben vannak?

A Halászati Kft. később bemutatta a nehezen teljesíthető vizsga dokumentumokat? 

A technológiát valaki ellenőrizte és azt dokumentálták?

A kérdések megválaszolását Önökre bízom!

Előzmények

A Népszabadság újság cikke. Figyeljük meg a "sorozatos törvénysértések" szereplőit.

Az alpári és a szikrai tisza-holtágak privatizálása: Itt 

Az előző választási ciklus (2005-2010) munkavégzésének bemutatása:

A halászati jogot 2005. december 7-ig a Tiszaalpári Halászati Kft. gyakorolta. Hosszú pereskedést követő kedvező bírósági döntések alapján 2006. június 14-én a Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felkérte a Holt-Tisza Tulajdonosi Közösségét, hogy a halászati jogot pályáztassa meg. A testületi határozat értelmében a Halászati Kft-nek megítélt kártérítés a nyertes pályázót terheli.

Holt-Tisza tulajdonviszonyai: Tiszaalpárnak 55 hektár (40 százalék) , Tiszasasnak 32 hektár (23 százalék), és a magyar állam 51 hektár (37 százalék) A Tulajdonosi Közöség képviselője a mai napig: Dr. Csernus Tibor ügyvéd, akkor alpolgármester, jelenleg képviselő.  

A pályázati anyag összeállítását a Holt-Tisza Tulajdonosi Közössége 2006. november 9-ei ülésén a 2-ik napirendi pontban végezte el. Itt

Egy újabb próbálkozás eredményeként a Képviselő Testület 67/2007 (V.31) határozatában fel kívánja bontatni a BÁCSHOSZ-szerződést, valamint felosztatni a 2006-év gazdasági eredményét.

Dr. Csernus Tibor az alábbi kérelemmel fordul a többségi jogot gyakorló munkaadójához (Tiszaalpári Önkormányzat Képviselőtestülete) Itt

Legutóbb jó helyre tette a X-et?